Hova tovább?
Kerekasztal-beszélgetés a Design Héten
Hogyan változott az oktatás az elmúlt 100 évben? Milyen változások lesznek várhatóak a közeljövőben? Milyen ismeretekre van szükség egy vállalat fenntartásához és fejlesztéséhez? Mit kell tennie egy KKV tulajdonosnak, hogy vállalkozása kilépjen a világba? – Néhány kérdés a Bútorszövetség szervezésében, a Design Héten megrendezésre került kerekasztal beszélgetésről, amely annyira jól sikerült, hogy már szervezzük a folytatást.
A 15 éves évfordulóját ünneplő Design Hét Budapest idén kiemelten foglalkozott a felnőttképzéssel, ezért Hova tovább? néven kétnapos rendezvénnyel nyújtott lehetőséget arra, hogy a designképzéshez kapcsolódó felsőoktatási és felnőttoktatást biztosító intézmények és a pályaválasztás előtt álló fiatalok, illetve a designszakmák iránt érdeklődő pályamódosítók kötetlenül találkozhassanak egymással.
A rendezvénynek a helyszínt, az idén debütáló OTTHONDesign Ősz kiállítás biztosította.
A megnyitót követően került sor a kerekasztal-beszélgetésre, melyre a kreatív ipar és a felnőttképzés szakembereit vonták be. A beszélgetés moderátora Wilheim Gábor, a Bútorszövetség elnöke volt.
Ligetfalvi Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, milyen tudásra van ahhoz szüksége egy kkv tulajdonosnak, hogy a vállalkozása kilépjen a világba.
Koós Pál, MOME Design Intézet igazgatója, egyetemi docenst kifejtette, hogyan változtak a képzések szerkezete amióta az egyetemen tanít, illetve bemutatta a MOME plusz nevű mentorképzést
Nádas Gergely, az ABN Design ügyvezetője, a Metropolitan Egyetem adjunktusa családi vállalkozásban dolgozik, második generációs tapasztalatokkal bír egy sikeres, kreatív cégnél, így őt arról kérdeztük, mit kell tudni egy vállalat fenntartásához és fejlesztéséhez. Hol lehet ezeket az ismereteket elsajátítani.
Kerékgyártó András, a Plydesign vezető tervezője tanulmányairól beszélt, illetve arról, milyennek képzeli el az ideális bútortervezői képzést.
Elnour Szilveszter, a BKIK oktatási szakembere üdvözölte, hogy mind a felsőbb intézmények, mind pedig a gazdálkodó szervezetek elismerik az elméleti képzések fontosságát, emellett pedig a minőségi gyakorlati képzés szükségességét. Lényeges, hogy mindkét fél ugyanúgy gondolkozik: nyitottak, lehetőséget szeretnének biztosítani a szakma legjobb elsajátítására.
A szakember azonban hozzátette: a gazdálkodó szervezeteknek be kéne látniuk, hogy egy-egy cég esetében a plusz diák gyakorlati taníttatása nem a konkurens cég titkainak elárulását jelenti, hanem a magyar gazdaság fejlődését szolgálja.
Elnour kiemelte a BKIK szakmai képzésben betöltött szerepének fontosságát is: a Kamara ugyanis egyfajta összekötő kapocs az intézmények között jogszabályi előírások kapcsán, másrészt a rugalmasság elve alapján. A végső cél az, hogy minden tanulónak a lehető legjobb helyet találjuk meg, legyen szó szakképzésről, vagy felsőoktatásról.
Húnfalvi András, tervező, a Flyingobjects ügyvezetője jó alkalomnak találta a kerekasztalt arra, hogy a hazai designképzés képviselői együtt vitathassák meg fontos kérdéseiket. Mivel a beszélgetés résztvevői mind hallgatói, mind pedig oktatói oldalról ismerik a hazai képzési környezetet, érdemesnek látja egy olyan beszélgetés elindítását is, melyben a megszólalók egy-egy konkrét történettel beszélnek arról, mi az, ami előmozdította őket a jelenlegi szakterületük felé, illetve hogyan segítette őket az egyetem céljaik elérésében.
Kisfaludy Márta, az Óbudai Egyetem professzorát a projektoktatásról és az oktatában történt változásokról kérdeztük.
A professzor hangsúlyosnak ítélte, hogy a beszélgetés során mindenki egyetértett abban, hogy az új generációk megjelenése olyan problémákat vet fel az oktatásban, melyek még megoldásra várnak. Véleménye szerint általános volt az egyetértés abban is, hogy önmagában már nem elég, ha valaki tehetséges: kellenek az erős szakmai alapok, fontos a jó kommunikációs készség, és a gyakorlati tudás megszerzése is.
Rendkívül értékes hozzászólások születtek, azonban érezhetően kevés idő volt az idő egy-egy vendég számára, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a beszélgetés végeztével sem állt meg a diskurzus: a résztvevők és az érdeklődők közül többen kisebb csoportokba verődve vitatta meg felmerült kérdéseket - foglalta össze tapasztalatait Kisfaludy Márta.
Fotók: Mészáros Károly
