Pilotprojekt a magyar szakemberképzésért a kreatív magyar faiparra fókuszálva
Magyar Bútor-és Faipari szövetség 2019. május 9-én a Budapesti Osztrák Nagykövetséggel, a Bécsi Magyar Nagykövetséggel, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint Budapesti Komplex Szakképzési Centrummal együttműködve kreatív faipari szakember workshopot tartott, melynek célkitűzése egy újfajta tananyag kialakítása az osztrák képzési modell, az egyeztetésen résztvevő vállalkozások tapasztalatai, valamint a Bútorszövetség futó projektjeinek ismeretének összesítésével.
A workshop résztvevőit Wilhelm Gábor, a szövetség elnöke köszöntötte, majd sor került az EQ-Wood és Learniture modellek bemutatására.
Egy vállalkozónak manapság rengeteg kihívással kell szembesülnie – fejtette ki Wilheim Gábor. Elengedhetetlen tehát egy jól felépített oktatási-képzési terv annak érdekében, hogy a vállalkozások lépést tudjanak tartani a fejlődéssel, a legújabb technológiákkal, hogy fel tudják venni a versenyt a nemzetközi szereplőkkel és növeljék hatékonyságukat.
Ezen igényeket felismerve csatlakozott a Magyar Bútor és Faipari Szövetség 2018-ban EQ -Wood projekthez, mely 7 ország 9 szervezetének az együttműködésén alapszik. ( Belgium, Olaszország, Franciaország, Németország, Spanyolország, Bulgária, Magyarország).
A projekt olyan innovációs menedzseri képzés létrehozásán dolgozik, mely az EU fa-és bútoriparának versenyképességét és innovációs képességének fejlődését tekinti fő céljának.
Az EQ-Wood, valamint a – szintén a szövetség nevével fémjelzett - Learniture képzési program olyan új módszertanra épülő kreatív faipari képzési programok, melyek más ágazati projektek által már elvégzett, különböző készségekre vonatkozó átfogó elemzésén alapulnak.
A Szövetség elkötelezett a pályaorientációs tevékenységét illetően is, ennek jegyében egyéb nagy sikerű programok – mint például a Wood Like - kialakításához is tevékenyen hozzájárult és eredményeket ért el.
A szövetség célja a magyarországi fa-és bútoriparában jelentkező szakemberhiány orvoslása egy olyan újfajta oktatási tematika bevezetésével, melynek struktúrája az osztrák duális képzés rendszeréhez hasonlítható, a jelenlegi magyar szakképzési rendszernél gyakorlatorientáltabb, rugalmasabb. Mivel a hangsúly a gyakorlati tudás megszerzésére irányul, a projekt sikerének kulcseleme a gyakorlati képzés biztosítását vállaló faipari vállalkozások bevonása.
A programok megismeréséhez katt a képre!
EQ-Wood
Wood Like
Learniture
Az osztrák modell bemutatására Wilhem Gábor elnök felkérte Jürgen Schreder urat, a Budapesti Osztrák Nagykövetség kereskedelmi irodájának tanácsosát.
Jürgen Schreder kifejtette, hogy a szakember-utánpótlás mindkét országban hasonló kihívásokkal küzd, azonban ezeket a problémákat a versenyképesség fenntartása érdekében mindenképpen meg kell oldani. A két ország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol egymással, a kereskedelem eléggé kiegyensúlyozott, az oda-vissza irányú export-import közel azonos szinten van, és évről évre dinamikusan növekszik.
Minden évben kutatás készül arról, hogy a magyarországi osztrák cégek mennyire vannak megelégedve a hazai viszonyokkal. Alapvetően pozitív a kép, ugyanakkor, ha a munkaerőkérdés merül fel, a cégek visszajelzései alapján a hatékonyság és a képzettségi szint a legnagyobb probléma.
Ausztriában a 9. év után – az alap illetve az általános képzés után – dönthetnek a diákok arról, hogy az általános képzést folytatják vagy átlépnek a szakképzésbe. A diákok 76%-a választja a szakképzést és 24%-a a továbbtanulást. A fókuszban a „learning by doing” szemlélet áll. A diákok a leendő vállalattal állnak szerződéses kapcsolatban és nem az iskolával. (Csak olyan cégek lehetnek képzőhelyek, akik egy bizonyos minőségi szintet megütnek.) A szakképzés 3-4 év, de a diákok ezt le is rövidíthetik, ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a szakképzés végén a diákok érettségizzenek és egyetemre is mehessenek.
Ausztriában a finanszírozás megoszlik az állam és az üzem között, azonban a cégek visszajelzései alapján nekik ez nem teher. Az 5 év képzési folyamatot tekintve, Ausztriában 70%-os a szakképzésben résztvevők száma, Magyarországon – bőven az EU-s átlag alatt – 30%-os. A fiatalok munkanélküliségi rátája Ausztriában 7%, Magyarországon 16%. Fontos szempont a munkahatékonyság, ez Ausztriában 116%-os az EU-s átlaghoz képest, Magyarországon 67%-os. Igaz, ez az arány nem csak a képzéstől függ, de nagyon fontos tényező.
Bánátfy Andrea, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum főigazgatója röviden ismertette a magyarországi szakképzési rendszer jelenlegi helyzetét.
A Magyarországon található 42 db szakképzési centrum felelős a szakmai iskolai oktatásért, továbbá a szakoktatók, faipari szakemberek megújuló képzéséért is. Budapesti Komplex Szakképzési Centrum 11 tagintézményében, közel 120 szakma oktatatását, koordinálását végzi. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a faiparra és aktív szereplő a szakmai és egyéb rendezvényeken (Faipar Napja, Otthon Design).
A főigazgató asszony felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország sokszor próbálkozott már külföldi modellek átvételével, azonban ezeket nem lehet egy az egyben átvenni. Ugyanígy az osztrák modellt is testre kell szabni.
Véleménye szerint a nemrég nyilvánosságra hozott szakképzés 4.0 program célja, hogy egyrészt a szakképzés ne legyen zsákutca, másrészt legyen út az egyetemekre is.
A workshop kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott Elek Csaba, a BKIK Oktatási és Képzési Igazgatóságának oktatási igazgatójának vitaindító hozzászólásával.
Az igazgató tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Kamara rendszeres felmérést készít arról, hogy a szakemberhiány hol tart Magyarországon. 2010-ben a cégek 9%-a jelezte, hogy szakemberhiánnyal küzd. 2017-ben az az arány már 61% volt. A vállalati oldal nem tud 2-3 évet várni. Vagy kivárnak, vagy felnőttképzésbe küldünk embereket. Az előzővel az a probléma, hogy a szakképzésben egyre kevesebben vannak. A felnőttképzésbe pedig nem tudnak inaktívakat küldeni, illetve az is problémás lehet, ha a saját munkavállalót vonnak ki a napi munkából. A felnőttképzés előnye, hogy ugyanakkor segíthet megtartani a munkavállalót illetve megismerkedhetnek az ipar 4.0 technológiával. Elek Csaba hozzátette, hogy a Kamara nyitott arra, hogy a felnőttképzés aktív részese legyen.
Koronka Lajos, a Bútorszövetség, valamint az Ágazati Készségtanács (ÁKT) tagja szerint lehetőség és egyben kihívás, hogy iskolázatlan célcsoportokat hogyan vonjunk be az iparba, oly módon, hogy pl. balesetmentesen tudjanak dolgozni, valamint üzemi szempontból életszerű, gyakorlati dolgokra meg lehessen tanítani őket. Erre a részképesítések kialakítását tartja megoldásnak. Példaként a faipari műhelymunkás képzést hozta fel, mely alapismereteket szeretne átadni.
Az ÁKT részképesítések összeállításához vár javaslatokat az ipari szereplőktől annak érdekében, hogy a tanulókat a fent említett koncepció szellemében gyakorlati
dolgokra lehessen megtanítani. Szeretnék felmérni a cégek részéről konkrétan milyen részképesítésekre lenne szükség és ezekhez milyen kompetenciákat kellene rendelni?
A kerekasztal-beszélgetés során Lenkei Balázs, a MOME oktatója kifejtette, hogy az az egyetem nyitott arra, hogy technikusi képzéssel és szakmai háttérrel rendelkező gyerekek kerüljenek be, tekintve, hogy a végzős diákok felismerték, szakmai háttér nélkül nem kapják meg azt az alaptudást, ami a bútortervezéshez elég.
Bánátfy Andrea hozzátette, hogy A BKSZC is nyitott arra, hogy az egyetemről kikerültek számára is szakképesítést biztosító programot szervezzenek. Van erre jó példa, a Download Design programban részt vett egyetemisták közül is többen jelentkeztek és végeztek el technikusi képzést a Kozma Lajos Faipari Iskolában az egyetem mellett vagy után, illetve a Szakiskolából is van továbbtanulói csoport a MOME-n illetve a Soproni Egyetemen.
A jelenlévő cégek részéről további igényként merült fel a jogi háttér tisztázása, a vidéki intézmények és vállalatok hatékonyabb bevonása, valamint az iparág egész kiskortól való népszerűsítése.
A szakmai nap három legfontosabb konklúziója:
-
nyitottság szükséges az összes érintett részéről újfajta, innovatív képzési programok, tematikák kialakítására és működtetésére;
-
a bútoripar a saját tapasztalatai alapján visszaigazolja, hogy az osztrák modell ígéretes és inspiratív lehet a magyar szakképzési rendszer modernizációja esetében azzal, hogy a modellt a hazai viszonyokra szükséges testre szabni;
-
továbbá teljes ágazati összefogás kell a faipari szakképzés megújításához
Soós Rita jegyzőkönyve nyomán, a képeket Huszár Márton készítette
